gargyan.hu

A Gárgyán család weboldala

A gárgyán név eredete

Gárgyánok

Jellegzetesen szegedi, sőt alsóvárosi, alsótanyai vezetéknév a Gárgyán. A mostani telefonkönyvben is nyolc Gárgyán és hat Gárdián található. Első előfordulása elég kései: Balla Antal 1776. évi várostérképéről, Alsóvárosról Csongor Győző a Gordián névváltozatot három keresztnévvel (Mihály, Imre, István) olvasta le. Inczefi Géza az ásotthalmi Kissor környékén levő Gárgyán hegye kapcsán idézi 1779-ből Gardian Imre, 1824-ből Gardány hegye alakot. Tálasi István 1981-ben föltételezte, hogy e név bizonyos változatai (Gorgyán, Gordián, Gorda stb.) Szent Gordianus mártír nevéből keletkeztek. Kecskeméten a Homoki kapuban a 18. század végéig álló kápolnában az ő szobra állott, s május 10-i névünnepén tartották a Gordián-napi vásást.
Ha bizonyos névkeveredéssel számolunk is, a mi Gárgyánunk más eredetű. A latin guardianus-ból, a magyar gvárdián-ból ered: ez máig a nagyobb létszámú ferences rendházak főnökének (jóízű régi magyarítása szerint a papgazdának) a neve. Ugyanúgy terjedt el, mint a szintén sajátos, de fölsővárosi vezetéknév, a Dékán(y), amely eredetileg sekrestyést, késoőb céhbeli tisztséget jelentett, s már az 1522-i tizedjegyzékben háromszor is előfordul.
A szegedi gvárdiánok névsorát az alsóvárosi plébánián üveg alatt őrzött táblázat tartalmazza. Ellenőrzésére, kiegészítésére két másik forrásunk is van Ordinansz Konstantin (maga szintén gvárdián két ízben is) 1831-ben a Grünn Orbán örökőseinek könyvnyomtató műhelyében készült, hosszú című könyvecskéjében és a Szeged története első kötetének (1983) Szakály Ferenc írta fejezetében. Ordinansz Konstantiné a maga koráig, 1830-ig terjed, és sok elírás, pontatlanság nehezíti használatát. Sajnos, Szakály Ferenc összeállítása csak a 17. századról, az 1602 és 1686 közti időről szól. E különben alapos jegyzékben is van ellentmondás (pl. 1679-re három gvárdiánt is megnevez), és nem tudja megkülönböztetni Szegedi Jánost Szegedi Ferenctől.

Vezetékneveink kialakulása

Sokszor nem is könnyű a nevek azonosítása. A magyar vezetéknevek (német tükörszóval: családnevek) ugyanis a 16-17. században kezdtek kialakulni, megszilárdulni. Ezért nem ritka, hogy ugyanazt a személyt két vezetéknéven is említik. A 18. századi vezetéknevek már megszilárdultak: kevés köztük a helynévi eredetű, több a foglalkozásról (Hajdú, Molnár, Sütő, Kovács, Csapó stb.), testi-lelki tulajdonságról (Fekete, Nagy, Kiss, Boldog stb.) keletkezett, keresztnévi (Fülöp, Kázmér, Gyárfás, Domokos stb.) vagy egyéb eredetű.

Szegedi mondák

Bálint Sándor Szegedi szótár-ában a vörös gárgyán címszó alatt ezt olvassuk: "Melicher János híres, mondaivá lett alsóvárosi gárgyán népi neve." Melicher János (a rendházi jegyzék szerint keresztneve Nepomuk) háromszor volt házfőnök Szegeden: 1832-1847, 1853-1858 és 1864-1872 között. Kár, hogy mondájáról nem tudunk bővebbet.
Beck Pista meg Gyalogközök a régi Szegeden című cikkében (Szegedi Napló, 1906. máj. 13.) a sikátorszerűen szűk közökhöz fűződő babonás hiedelmeket számba véve azt írta: "Az alsóvárosi Gvárdián közben pedig többször fejetlen barátot láttak járkálni." A Gárgyán köz a Szentháromság utcából nyílt, de pontos helyét már nem tudjuk.

Forrás:
Péter László: Szegedi ferencesek
Szeged, 1991. A Somogyi-könyvtár kiadványai 33.